A pecsét diadalútja és bukása – kell vagy sem a bélyegző?
Sokrétű a felelősségünk, amikor megszervezünk egy rendezvényt – hogy jön ide a pecsét? Ezer papír, aláírás, engedély, nem csoda, ha olykor elbizonytalanodunk az előírásokat – főleg a számlákat – illetően. Kell pecsét? Nem kell pecsét? És mi van a szignóval? Úgy gondoltam nem árt, ha a pecsét nyomába eredünk, és kicsit kivesézzük azt.
A 3. évezred hajnalán, a digitális forradalom korában gyakran tapasztalhatjuk, hogy pecsét több ezer év alatt sem tudta teljes mértékben levetni az eredetileg, ókorban ráruházott jogokat, jelentéseket. Nem csoda, hiszen annyi éven át érvényesített, hitelesített, igazolt – nehéz a belénk sulykolt, de elavult kötelezettségeket faképnél hagyni. Pedig érdemes, hiszen így megszabadulhatunk jó pár nyűgtől!
A 3. évezred hajnalán, a digitális forradalom korában gyakran tapasztalhatjuk, hogy pecsét több ezer év alatt sem tudta teljes mértékben levetni az eredetileg, ókorban ráruházott jogokat, jelentéseket. Nem csoda, hiszen annyi éven át érvényesített, hitelesített, igazolt – nehéz a belénk sulykolt, de elavult kötelezettségeket faképnél hagyni. Pedig érdemes, hiszen így megszabadulhatunk jó pár nyűgtől!
Kis pecséttörténelem – stemplikóstoló
Még sehol nem volt az írás, pedig számolni, bizonyítani szükség volt már az ókorban is, elsősorban a tulajdon védelme érdekében. Éppen ezért a pecsét-, billoghasználat mindennapos volt. Az írás megszületése után a pecsét maradt, hiszen jellemzően analfabéták voltak a népek.
A pecsétet idézőpecsétként, zárópecsétként, hitelesítő pecsétként használták.
A stempli anyaga szerint kőből, fémből, viaszból készült.
A pecsétek önálló tudománya a pecséttan, azaz a kissé nyelvtörő szfragisztika.
Az ókori, Kr. előtti 4. évezredben, Mezopotámiában és általában az ókori Keleten a közigazgatási tisztségviselők előszeretettel használták a művészi igényességgel faragott kőmetszeteket – pecséthengereket. Az azonosító feliratok a tulajdonos társadalmi helyzetéről és foglalkozásáról is informáltak.
A Kr. e. 2. évezredben, Egyiptomban már ismerték a zárópecsétet. Ezt tárgyi emlékek: a Szakkarában feltárt sírból előkerült, pecséttel biztosított borospalackok bizonyítják.
Az ókori Rómában már népszerű bélyegző volt a pecsétgyűrű, mellette művészien kidolgozott kőlapocskákat is alkalmaztak.
A bélyegző diadalútja több történelmi koron átívelve töretlen volt – de aztán jött ez a fránya 3. évezred…
Bizony, évszázadok jöttek, évszázadok mentek, a pecsét kiállta az idők próbáját, egészen a digitális forradalomig. „Feltalálták” a „hálót”, és az emberiség kommunikációs struktúrája totálisan megváltozott.
A pecséthasználat és a saját kezű szignó – az elektronikus kommunikációnak köszönhetően – egyre inkább kiszorul a mindennapokból. Ma már csak jelképes szerepe van.
Fiókba a pecséttel Anno az ÁFA törvény és egy külön rendelet elvárta mind a pecsétet, mind az aláírást, de észszerű okokból változtattak. A módosítás után egy ideig (főleg a közüzemi) számlákon ezt jelezték is: „A számla aláírás és bélyegző nélkül hiteles.”
Mára, lassan de biztosan természetessé válik hogy sem stempli, sem aláírás nem kell a számlára.
A számla kötelező tartalmi elemei között bizony nem szerepel már sem a pecsét, sem az aláírás. A gyakorlati szempontok mellett az a nem titkolt szándék is sokat nyomott a latban, hogy a hivatalos szervek az online számlázás felé tereljék az irányt. A kézzel kiállított számla esetében a pecsét mégis hasznos lehet, hiszen nem kell annyit körmölni.
Az online, elektronikus számlázás egyre nagyobb térhódításához kétség sem fér. Ebben sok a pozitívum. Elektronikus számla esetében nincs szükség papírra, postázásra, hiszen a számla virtuális. Ha online számlát állítunk ki (ami nem egyenlő az elektronikus számlával!), akkor a számla nyomtatásköteles, de a posta kivédhető, ha a vásárló/megrendelő kinyomtatja magának az online megkapott számlát.
Hamis a stempli, vagy valódi? Lássuk be, az ezerféle irányból leellenőrizhető hitelesség szempontjából (is) teljesen felesleges a pecsét, ráadásul nem védi ki a hamisítást. Beütjük a keresőbe a céget, és válogathatunk is a cégadattárak között – simán hozzáférhetünk bármelyik vállalat, vállalkozó adataihoz. Ha csalni akarnánk (nem akarunk) elballagnánk a nyomdába és elkészíttethetnénk bármilyen pecsétet. Nem kell hozzá semmilyen igazoló papír.
A kézzel írt számlához szükséges számlatömb szigorú számadású nyomtatvány. Ezt viszont csak a vállalkozásunkat igazoló passzus bemutatásával lehet megvásárolni. Adattartalmi elvárásai nem különböznek az online számláétól.
Ezermesterünk, Laci bácsi előtt nem lehet kiejteni azt a szót, hogy pecsét… Teljesen mindegy, hol vagyunk, kinek a száján bukkan ki a szó: pecsét, ő rögtön notóriusan rávágja: „Bohumil Hrabal, Jiri Menzel, Szigorúan ellenőrzött vonatok”.
Hiába… Nagy filmrajongó az öreg… Ez az Oscar-díjas, ikonikus film különösen megragadt a fejében… Nem is értem, miért.
Egyszerű és gördülékeny „szigorú számadást” kívánok!
A pecséttörténelem megírásában a Wikipedia.org Pecsét című szócikkre támaszkodtam.
Egyéb források:
http://blog.billcity.hu/top-5-tevhit-a-szamlazassal-kapcsolatban/
https://www.axel-szamlazo-program.hu/cikkek-188-szamla-kotelezo-adattartalma-2013
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php
A pecsétet idézőpecsétként, zárópecsétként, hitelesítő pecsétként használták.
A stempli anyaga szerint kőből, fémből, viaszból készült.
A pecsétek önálló tudománya a pecséttan, azaz a kissé nyelvtörő szfragisztika.
Az ókori, Kr. előtti 4. évezredben, Mezopotámiában és általában az ókori Keleten a közigazgatási tisztségviselők előszeretettel használták a művészi igényességgel faragott kőmetszeteket – pecséthengereket. Az azonosító feliratok a tulajdonos társadalmi helyzetéről és foglalkozásáról is informáltak.
A Kr. e. 2. évezredben, Egyiptomban már ismerték a zárópecsétet. Ezt tárgyi emlékek: a Szakkarában feltárt sírból előkerült, pecséttel biztosított borospalackok bizonyítják.
Az ókori Rómában már népszerű bélyegző volt a pecsétgyűrű, mellette művészien kidolgozott kőlapocskákat is alkalmaztak.
A bélyegző diadalútja több történelmi koron átívelve töretlen volt – de aztán jött ez a fránya 3. évezred…
Bizony, évszázadok jöttek, évszázadok mentek, a pecsét kiállta az idők próbáját, egészen a digitális forradalomig. „Feltalálták” a „hálót”, és az emberiség kommunikációs struktúrája totálisan megváltozott.
A pecséthasználat és a saját kezű szignó – az elektronikus kommunikációnak köszönhetően – egyre inkább kiszorul a mindennapokból. Ma már csak jelképes szerepe van.
Fiókba a pecséttel Anno az ÁFA törvény és egy külön rendelet elvárta mind a pecsétet, mind az aláírást, de észszerű okokból változtattak. A módosítás után egy ideig (főleg a közüzemi) számlákon ezt jelezték is: „A számla aláírás és bélyegző nélkül hiteles.”
Mára, lassan de biztosan természetessé válik hogy sem stempli, sem aláírás nem kell a számlára.
A számla kötelező tartalmi elemei között bizony nem szerepel már sem a pecsét, sem az aláírás. A gyakorlati szempontok mellett az a nem titkolt szándék is sokat nyomott a latban, hogy a hivatalos szervek az online számlázás felé tereljék az irányt. A kézzel kiállított számla esetében a pecsét mégis hasznos lehet, hiszen nem kell annyit körmölni.
Az online, elektronikus számlázás egyre nagyobb térhódításához kétség sem fér. Ebben sok a pozitívum. Elektronikus számla esetében nincs szükség papírra, postázásra, hiszen a számla virtuális. Ha online számlát állítunk ki (ami nem egyenlő az elektronikus számlával!), akkor a számla nyomtatásköteles, de a posta kivédhető, ha a vásárló/megrendelő kinyomtatja magának az online megkapott számlát.
Hamis a stempli, vagy valódi? Lássuk be, az ezerféle irányból leellenőrizhető hitelesség szempontjából (is) teljesen felesleges a pecsét, ráadásul nem védi ki a hamisítást. Beütjük a keresőbe a céget, és válogathatunk is a cégadattárak között – simán hozzáférhetünk bármelyik vállalat, vállalkozó adataihoz. Ha csalni akarnánk (nem akarunk) elballagnánk a nyomdába és elkészíttethetnénk bármilyen pecsétet. Nem kell hozzá semmilyen igazoló papír.
A kézzel írt számlához szükséges számlatömb szigorú számadású nyomtatvány. Ezt viszont csak a vállalkozásunkat igazoló passzus bemutatásával lehet megvásárolni. Adattartalmi elvárásai nem különböznek az online számláétól.
Ezermesterünk, Laci bácsi előtt nem lehet kiejteni azt a szót, hogy pecsét… Teljesen mindegy, hol vagyunk, kinek a száján bukkan ki a szó: pecsét, ő rögtön notóriusan rávágja: „Bohumil Hrabal, Jiri Menzel, Szigorúan ellenőrzött vonatok”.
Hiába… Nagy filmrajongó az öreg… Ez az Oscar-díjas, ikonikus film különösen megragadt a fejében… Nem is értem, miért.
Egyszerű és gördülékeny „szigorú számadást” kívánok!
A pecséttörténelem megírásában a Wikipedia.org Pecsét című szócikkre támaszkodtam.
Egyéb források:
http://blog.billcity.hu/top-5-tevhit-a-szamlazassal-kapcsolatban/
https://www.axel-szamlazo-program.hu/cikkek-188-szamla-kotelezo-adattartalma-2013
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php
Nyakunkon a koszorúzás!
Már csak párat alszunk március 15-ig, és ismét ránk virrad hazánk újkori történelmének…
5+1 tipp, hogy be tudd tartani a programmenetet
Milyen okok miatt csúszhat meg a programsor? Hogyan lehet kivédeni a malőröket…
Milyen egy tökéletes rendezvénymeghívó?
Cikkünkből megtudod, mire figyelj oda, hogy ne told el az eseményt, még a kezdés előtt…
