Egy tál dödölle – mennyit adsz cserébe? Nos, éppen az a lényeg, ha karitatív célú az alkalom, semmiféle ételért, italért, amit ajándékba (!) kínálsz, nem kérhetsz ellenértéket! Hogy is van ez? A nemes célú adománygyűjtés sokakat megmozgat, és a hálás szervezők – amolyan gesztusként (!) – nem csak a szellemet, hanem a testet is igyekeznek jóllakatni.

Az alkalmi ételkínálás (tehát nem eladás!) adománygyűjtő rendezvényen szerencsére nem gazdasági tevékenység (miért lenne, hiszen nincs kapcsolat az étel és az adomány közt, mind tudjuk), ám vannak kitételek. Lássuk, melyek ezek.

• Ad 1. Magánszemély.
  Az ételt készítő, kezelő, felszolgáló személy csak magánszemély lehet.
• Ad 2. Szervezet.
  Az adománygyűjtést nem végezheti magánszemély, csak szervezet.
• Ad 3. Igenis, meg nem is.
  A jótékonykodás sokba kerül. Alapanyag, rezsi… Éppen ezért a jótékonysági esemény történetébe magánemberként azok is szerepet vállalhatnak, akik amúgy értékesítőként dolgoznak (vendéglátós, kereskedő, kistermelő).

Karitatív pörkölt-piac? *Az adomány adható, kérni nem szabad, még burkoltan sem! Az ételt és az adományozást nem szabad összekapcsolni, egyértelműsíteni kell, hogy az élelmiszer ajándék és hivatalos ellenérték nélküli. Ajánlatos ezt az infót már a plakátokon, szórólapokon feltüntetni, és magán a rendezvényen is szembetűnően lekommunikálni.

*Semmiféle értékesítésre hajazó fogalom nem kerülhet képbe. Például nem hirdetjük úgy a rendezvényt, hogy „karitatív pörkölt-piac”. Helyette legyen inkább „jótékonysági pörköltnap”.

A „kínálóasztal-felelős” rendelkezzen minden ételre vonatkozó információval, és kérés nélkül tájékoztasson arról. Nem ártanak a feliratok sem. Ki készítette, mikor, van benne allergén, vagy sem. (Ajánlott, hogy az ételt készítő minden, az ételével kapcsolatos adatot feljegyezzen.) Biztosítsunk az étel elfogyasztásához szükséges eszközöket. Szalvéta, kanál, stb.. Egészségügyi kiskönyv vagy orvosi igazolás kell a kínálótól, ha nem szabad szedés van, hanem a kínáló kapcsolatba kerül az étellel.