Nyakunkon a koszorúzás!
Már csak párat alszunk március 15-ig, és ismét ránk virrad hazánk újkori történelmének egyik legmeghatározóbb, már-már mitikussá vált eseményének ünneplése. Leróhatjuk tiszteletünket – mivel mással, mint koszorúzással. Alább megismertetlek az alapokkal, megmutatom, mi az elvárás a koszorúzási ünnepségen.

Rendezvényszervezőként a leggyakoribb feladatunk a közösség számára ígéretes, szórakoztató és színvonalas közösségi események tető alá hozása.

Azonban a rendezvényszervezésnek létezik „szárazabb”, előre meghatározott rend szerint lezajló vonulata, mely alól – tetszik, vagy sem – nincsen kibúvó. Ez érthető is, hiszen az állami ünnepek, évfordulók, egyéb jeles napok segítenek megőrizni hagyományainkat, szokásainkat, történelmünket, erősítik összetartozásunkat, építik kultúránkat. Igenis, adjuk meg ennek is a módját!
Nem félünk a farkastól – a koszorúzás, mint mumus? A nemzeti ünnepek, jeles napok lebonyolítása meghatározott protokolláris előírások, keretek között történik. Sokan ódzkodunk ettől, hiszen ezzel a programszervezők keze meg van kötve. De ez egyben előny is, már ha ismerjük a szertartásrendet.

A koszorúzási ünnepség nem szorosan vett diplomáciai esemény – koszorú nagyobb ünnepek alkalmával dukál. Ilyen nagyobb ünnep a pár nap múlva beköszönő egyik legnagyobb ünnepünk, március 15-e. A március idusán zajló rendezvények általában nem múlnak el koszorúzási ceremónia nélkül. Mint minden hivatalos eseménynek, a koszorúzásnak is megvan a maga protokollja, készüljünk rá alaposan. Nyugalom, semmi extra!

Mielőtt rátérnénk a tényekre, ismerkedjünk meg a koszorúval A koszorú lehet:
  • • Mohakarika, rajta kokárdaszerű virágdíszítés.
  • • Örökzölddel fedett görögkoszorú, csokor virággal csinosítva
  • • Sírcsokor fenyőágakból, virágokból.
  • • Műbabérkoszorú, egyszerű szalagdíszítéssel, esetleg rajta kis virágcsokor-pamaccsal.
Utóbbi az emléktáblák méltó koszorúja.

Aki nem lép egyszerre… Lássuk lépésről-lépésre, hogyan zajlik a koszorúzás.
Az ünnepség történhet katonai tiszteletadással, vagy anélkül. Kissé bonyolultabb a dolog, de nem kell túldrámázni, ha az előbbiről van szó.

A lényeg: mindig a fő házigazda koszorúz először, őt követik a rangsor szerint a többiek. A rangsor az esemény jellegétől függ: állami vagy egyházi, országos vagy városi.

Kivétel: azokban a helyzetekben, amikor a városba érkező magasrangú vendég saját szakállára szeretne koszorúzni, és erre meghívja a városvezetőt. Ebben az esetben a polgármesternek nem kell koszorúznia. Viszont kísérnie kell a vendéget, együtt ballagnak a koszorú mögött, aztán a városatya lemarad, megáll, és csak a koszorúzó teszi meg a koszorúzási gesztusokat.

A koszorúzási kulcsfigurák: A koszorúvivők (diákok, katonák, egyebek). Ők viszik az emlékműhöz, táblához, kopjafához (stb.) a koszorút. Fontos, hogy összehangoltan mozogjanak, egyszerre lépjenek és tegyék le a koszorút. Kiábrándító látvány, ha a tiszteletünket szimbolizáló koszorú nem stabil, hanem inog, billeg haladtában.
Ha letették terhüket, oldalt lépnek.

  1. A koszorúzó, aki valójában „átadja”, kíséri a koszorút. Ő a már elhelyezett koszorúhoz lép, megérinti azt (például igazít egyet a szalagon), visszalép, megáll, fejet hajt, majd ellenkező oldalra távozik, mint koszorúvivői. Eshet eső, hó, fújhat orkán, tűzhet a Nap, a koszorúzó fedetlen fővel koszorúz – az esernyő is tilos! Nők esetében a kalap és egyéb, az elvárt öltözéknek megfelelő fejfedő helyénvaló.
  2. A szertartásrend szerint a koszorúzandó emlékműnél díszőrök, két oldalán pedig a koszorúvivő katonák állnak.
  3. Az ünnepség akkor indul, amikor megérkezik a legmagasabb rangú állami vagy katonai vezető. Ha a koszorúzáson katonai vezető is részt vesz, a jelentéstétel után az állami vezető elvonul a díszegység előtt, üdvözli azt, majd a parancsnok kíséretében a helyére vonul.
  4. A zenekar eljátssza a himnuszt, vagy az alkalomnak megfelelő zenét.
  5. A kulcsemberek, azaz a koszorúvivők és a koszorúzók a koszorúk mögé lépnek, felharsannak a koszorúzási dallamok, és meghatározott protokolláris sorrend szerint lezajlik a koszorúzás. A koszorúzó, illetve a koszorút ténylegesen elhelyezők ellenkező oldalra vonulnak el a koszorú elhelyezése után.
  6. Az esemény végére a zárózene tesz pontot.
Pár apróság – virág, mécses Sem a koszorút, sem a sírcsokrot nem való a koszorúzónak vinni – az igazán tiszteletteljes, méltóságteljes koszorúzáshoz szükség van koszorúvivőkre (lásd fentebb)!

A tiszteletadás eszköze nem csak koszorú, hanem egy szál virág is lehet – semmi zöld, semmi csomagolás – ilyen esetekre helyezzünk ki vázát!
A virág elhelyezése után lépjen hátra és hajoljon meg a tiszteladó.

Ha az ünnep fényét gyertya, mécses is fokozza, „gyertyatartónak” ne fémtálcát, hanem kőlapot, csempelapot helyezzünk ki.

Március 15. az egyik legszeretettebb ünnepünk! Biztos vagyok abban, nincs magyar a Föld egyetlen szegletében, illetve ívében sem, akinek ne szorulna össze ezen a koratavaszi napon a torka.

Kívánok méltó március 15-i megemlékezést!

A cikk Görög Ibolya, Protokoll – az életem című könyve (Athenaeum 2000 Kiadó, 2004) alapján íródott.
Hogyan szervezz szabályosan napközis tábort?
A nyári napközis tábor a világ egyik legjobb találmánya. A gyerekek számára….
Milyen egy tökéletes rendezvénymeghívó?
Cikkünkből megtudod, mire figyelj oda, hogy ne told el az eseményt, még a kezdés előtt…
Mi az a dresszkód?
Érezted már magad kellemetlenül azért, mert te, vagy meghívott vendéged…